A harag és más erős érzelmek

Ütés, harapás, sikítás, dobálás, rúgás, sírás: mindez normális egy fejlődő gyermeknél, és hozzátartozik a felnőtté váláshoz. Ez fárasztó, sőt néha megterhelő lehet a szülők és más gondozók számára.

Az alábbiakban információkat és tippeket talál arra vonatkozóan, hogyan segíthet a gyermekeknek érzéseik kezelésében.

Az érzések kezelésének megtanulása a fejlődésben lévő gyermekek egyik legnagyobb feladata. Legyen az harag, bánat, frusztráció, szégyen, félelem, túláradó öröm, bűntudat vagy féltékenység: A gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy minden érzést ki tudjon fejezni, még akkor is, ha kényelmetlenül érzi magát.

Hogyan tanulják meg a gyermekek kezelni az erős érzelmeket?

Csecsemőkorban

Egy csecsemő még nem tudja önszabályozni az érzelmeit. Sírással jelzi étel-, közelség- vagy alvásigényét. Egy csecsemő teljes mértékben a gondozóitól függ. Ezért nagyon fontos, hogy észrevegye az érzéseit, vigasztalja és kielégítse az igényeit. Itt további információkat talál arról, hogyan nyugtathatja meg gyermekét.

Kisgyermekkorban

Később a gyermekek megtanulják, hogyan kezeljék érzéseiket. Különösen a negatív érzések válthatnak ki váratlan fizikai reakciókat kisgyermekeknél. Így az ütés, harapás vagy toporzékolás jelezheti a gyermek szükségletét. Az ilyen viselkedés különösen gyakori a második és harmadik életévben. Ebben a korban a gyerekek nagyobb önállóságot fejlesztenek ki. Amit korábban „dackorszaknak” neveztek, ma már „autonómia fázisként” említik.

Megmutathatja gyermekének, hogyan kezelje másképp vagy jobban az erős érzelmeket.

Hogyan támogathatja gyermekét ebben?

Beszéljen gyermekével az érzéseiről.
Mutassa meg neki, hogyan fejezze ki az érzéseit. Használjon például képeskönyveket vagy a saját tapasztalatait. A szerepjátékok hasznosak lehetnek az élmények újrajátszásában és egy alternatív út bemutatásába.
Gondolkodjon el azon is, hogy Ön hogyan kezeli az érzéseit. Legyen türelmes Önmagával szemben.
Próbálja meg kifejezni az érzéseit a gyermeke előtt. Például mondjon valami ilyesmit: „Nagyon nyugtalan vagyok, és úgy érzem, kezdek dühös lenni. Szükségem van egy kis szünetre.”

Vannak napok, amikor jobban tudja kezelni a gyermeke érzéseit, mint más napokon. Ez normális. Könnyebben oda tud figyelni gyermeke igényeire, ha Ön is jó passzban van. Ezért figyeljen a saját jólétére is, hogy az Ön szükségletei is ki legyenek elégítve. Dolgozzon ki olyan stratégiákat, amelyek segítenek nyugalma megőrzésében. Szánjon időt Önmagára, és ha szükséges, kérjen támogatást. Így kipihenheti magát és új erőre kaphat. A „parental-education.at” weboldalon is folytathatja az olvasást.

Mit tehet, ha gyermeke erős érzelmeket mutat?

Teremtsen például egy csendes környezetet, és kapcsolja ki a rádiót vagy a TV-t, vagy távolodjon el egy kicsit a szituációtól.
Vegyen egy mély lélegzetet, és próbáljon meg nyugodt maradni.
Válaszoljon gyermekének azzal, hogy megnevezi az érzéseit. Mondjon valami hasonlót: „Látom, hogy most dühös vagy. Itt vagyok. Nyugodjunk meg és találjunk egy megoldást.”
Nyújtson vigaszt gyermekének, nyugtassa meg, vagy hárítsa el a haragját. Mindig maradjon a közelben, ha elküldi Önt.
Próbálja meg kideríteni, hogy mi az, ami ennyire frusztrálja gyermekét, és mely szükséglete nem került kielégítésre.
Ha gyermeke ismét megnyugodott: beszéljen az érzéseiről. Majd kérje meg, hogy tegye rendbe a dolgokat. Például kérje meg, hogy vegye fel a könyvet a földről, vagy kérjen bocsánatot attól a gyermektől, akit megharapott.

Az alábbi linken további információkat talál arról, hogyan kezelheti gyermeke erős érzelmeit:

Könyvtippek gyermekeknek:

Und was fühlst du, Känguru? Von Nora Imlau
Was weinst du denn so viel, kleines Krokodil? Von Nora Imlau
Wohin mit meiner Wut? Von Dagmar Geisler